Az Európai Bizottság 2026. november 11-én előterjesztette a digitális méltányosságról szóló jogszabály (Digital Fairness Act, DFA) javaslatát. A javaslat a megtévesztő felületi megoldásokat, a rejtett díjakat, a nehezen felmondható előfizetéseket és a személyre szabott árazást veszi célba, és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet rendeletté alakítaná, vagyis minden tagállamban azonos szöveggel, közvetlenül alkalmazandóvá tenné.
A webshopot ez ott érinti, ahol a vásárló dönt: a termékoldali készlet-feliratnál, a kosárba automatikusan bekerülő tételeknél, a szállítási díj megjelenésének idejénél és a leiratkozás útjánál. A javaslat még nem hatályos szabály, az Európai Parlament és a Tanács tárgyalja; a benne felsorolt gyakorlatok egy része viszont a Bizottság összefoglalója szerint a mai fogyasztóvédelmi jog alapján is tiltott.
Nem értek a technikáhozMagyarán mondva: mit kér számon ez a webshopon?
Az Európai Unió új szabálycsomagot javasolt arról, hogyan szabad a vásárlót vásárlásra bírni. A lényege egyszerű: ami a felületen szerepel, az legyen igaz, és a vásárló ugyanolyan könnyen tudjon kilépni egy döntésből, ahogy belépett.
A webshopon ez néhány konkrét helyet érint. A „már csak egy darab” típusú felirat csak akkor maradhat, ha tényleg egy darab van. A szállítási díj és minden felár az első árnál látszódjon, ne csak a pénztár végén. Az előre bepipált jelölőnégyzet és a magától kosárba kerülő kiegészítő kikerül. A leiratkozás és a felmondás egy kattintás legyen, szemrehányás nélkül.
A teendő most egy átnézés: végig kell menni a termékoldalon, a kosáron és a pénztáron, és összevetni, mit állít a felület azzal, ami a raktárban és az árban valójában igaz. A javaslat tárgyalása évekig tart, de ezek a beállítások ettől függetlenül javíthatók.
Kérés a webshop karbantartójának
Kérem, nézzük át a webshopot a vásárlói döntést befolyásoló feliratok szempontjából. Három dolog érdekel: a termékoldali készlet- és sürgetés-feliratok a valós készletszámból dolgoznak-e; a szállítási díj és minden felár látszik-e már a kosárban, nem csak az utolsó pénztár-lépésnél; és van-e olyan jelölőnégyzet vagy kiegészítő tétel, amely alapértelmezésben be van kapcsolva vagy magától a kosárba kerül. Kérek listát arról, hol melyik modul állítja elő ezeket a feliratokat.
Mi került elő november 11-én?
A Bizottság egy csomagot terjesztett elő. Ennek része a digitális méltányosságról szóló jogszabály javaslata, egy egyszerűsítési irányelv és a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet (CPC) felülvizsgálata. A Bizottság a sajtóközleményében ezt az uniós fogyasztóvédelmi szabályok több mint húsz év óta legnagyobb aktualizálásának nevezi, és a csomag hatását évi 13,7 milliárd euró fogyasztói megtakarításra becsüli.
A webshop szempontjából a legfontosabb szerkezeti elem nem az egyes tilalom, hanem a jogi forma. A javaslat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet rendeletté alakítaná. Az irányelvet minden tagállam a saját jogrendjébe ülteti át, ezért a részletek országonként eltérnek; a rendelet ezzel szemben mindenhol azonos szöveggel, közvetlenül alkalmazandó. A Bizottság ezt az egyszerűsítés és a jogbiztonság oldaláról indokolja: a több országba szállító webshopnak nem kell országonként más szabályt követnie.
A javaslat előterjesztés, nem hatályos szabály. A Bizottság közleménye szerint a következő lépés az Európai Parlament és a Tanács tárgyalása; hatálybalépési dátumot a közlemény nem tartalmaz.
Mely feliratok kerülnének a tiltólistára?
A Bizottság kérdés-válasz anyaga nevesíti, mivel bővülne a minden körülmények között tiltott gyakorlatok listája. Három csoport érinti közvetlenül a webshopot:
- Hamis fogyóban-állítás — a „már csak 1 darab”, „öt másik vásárló nézi éppen” típusú felirat, ha nem a valóságot írja le.
- Megszégyenítő választás — a leiratkozás vagy a felmondás olyan gombbal, amely a vásárlót minősíti („nem szeretem a jó ajánlatokat”), vagy a kilépést érzelmileg terheli.
- Alapértelmezés, amit vissza kell utasítani — előre bepipált jelölőnégyzet, illetve a kosárba magától bekerülő kiegészítő tétel.
Ez a három eset azért fontos, mert mindhárom beállítás kérdése, nem fejlesztésé. A felirat szövegét és a jelölőnégyzet alapállapotát a legtöbb webshopban ugyanaz a felület állítja, ahol a termék is készül.
Mit jelent a teljes ár kötelező kijelzése?
Az árakról szóló rész a szakaszos ár-feltárást zárná ki. A Bizottság megfogalmazása szerint a vállalkozásoknak az elejétől a teljes árat kell mutatniuk, a további díjakkal, adókkal és költségekkel együtt. A leírt helyzet az, amikor a termék elsőre olcsónak látszik, mert a díjak csak a folyamat végén, a pénztárban kerülnek elő.
Webshopban ez a szállítási díjat, az utánvét-felárat, a csomagolási díjat és minden olyan tételt érinti, amely a végösszeget emeli. A gyakorlati kérdés nem az, hogy a díj létezik-e, hanem hogy mikor látja a vásárló: a kosárban már ott van-e, vagy csak az utolsó lépésben jelenik meg.
Ugyanez a szakasz foglalkozik a dinamikus árazással és a megtévesztő ár-összehasonlítással. Az akció előtti legalacsonyabb ár feltüntetése a magyar webshopokban már ma is kötelező az Omnibus-szabályok alapján; ezt a webshopban az Omnibus árelőzmény tartja nyilván, termékenként és webshoponként, a 30 napos legalacsonyabb árral.
Mi változna az előfizetéseknél és a próbaidőszakoknál?
A javaslat a digitális szerződések egész életútját érinti. A Bizottság összefoglalója szerint a webshopnak egyszerű és egyértelmű felmondási lehetőséget kell adnia, tájékoztatnia kell a próbaidőszak vége és az automatikus megújítás előtt, és a fizetőssé válás előtt aktív megerősítést kell kérnie. Emellett a fogyasztó jogot kapna arra, hogy élő ügyintézőhöz forduljon, ha a szerződés alatt probléma merül fel, és más út nem vezet eredményre.
Ez nem csak a havidíjas szolgáltatásokat érinti. Minden olyan webshop érintett, amely hosszabbítható licencet, tagsági díjat, ismétlődő csomagot vagy fizetős próbaidőszakot árul. A felmondás útja ilyenkor ugyanolyan fontos felületi elem, mint a megrendelés gombja.
A megrendeléstől való elállás kezelése ezzel rokon feladat: a vásárlónak a felületen kell tudnia jeleznie, hogy eláll, és a webshopnak ezt nyilván kell tartania. Erre való az Online elállás és fogyasztóvédelmi megfelelés modul: a fiókból és vendégként is indítható elállási nyilatkozat, a webshop oldalán pedig lista, állapotok és visszaigazoló levél.
Kit érint a személyre szabott hirdetés és ár korlátozása?
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) ma az online platformoknak tiltja, hogy kiskorúaknak személyre szabott hirdetést mutassanak, és hogy érzékeny adat alapján célozzanak. A javaslat ezt a tilalmat minden webhelyre és alkalmazásra kiterjesztené, tehát a saját webshopra is, amely nem platform. Emellett kizárná, hogy kiskorúnak vagy sérülékeny helyzetben lévő vásárlónak magasabb személyre szabott árat mutassanak.
Az átlagos webshopban személyre szabott ár ritkán van, személyre szabott hirdetés viszont majdnem mindig: a hirdetési pixel és a remarketing-címke ugyanúgy a webshopból küld adatot. A hozzájárulás kezelése ezért nem csak süti-kérdés; az érintett címkék indulása a hozzájáruláson múlik.
Mi vár az influenszer-együttműködésekre?
A javaslat szerint az influenszernek egyértelművé kell tennie, ha fizetést kap egy termék népszerűsítéséért, és a tartalom nem tűnhet személyes ajánlásnak. A webshop felől a lényeges mondat az, hogy a márkáknak és az ügynökségeknek kell gondoskodniuk arról, hogy az influenszer megfeleljen a kötelezettségeinek. A jelölés tehát nem csak a közreműködő dolga.
Ennek gyakorlati következménye a szerződés szövege: az együttműködési megállapodásban szerepelnie kell, hogy a megjelenés fizetett jellege hogyan jelenik meg a tartalomban, és hogy ezt ki ellenőrzi.
Mekkora bírságról van szó, és kit vizsgálhat a Bizottság?
A csomag másik fele a végrehajtásról szól. A CPC-rendelet felülvizsgálata a Bizottságnak közvetlen vizsgálati és bírságolási jogot adna, a vállalkozás világméretű éves árbevételének 6%-áig. Ez a szám azonban nem a kis webshopok mindennapjairól szól.
A Bizottság saját leírása szerint akkor léphet közbe közvetlenül, ha a jogsértés várhatóan az uniós tagállamok legalább kétharmadában, az EU lakosságának legalább kétharmadát érinti, és az ügyben érintett vállalkozás nem kis- vagy középvállalkozás. Egy magyar vagy román webshop ügyében tehát a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóság jár el, a jelenlegi rend szerint.
A felülvizsgálat az EU-n kívüli vállalkozásokat is érinti: a javaslat szerint uniós jogi képviselőt kellene kijelölniük, hogy a hatóságok elérjék őket.
Mit érdemes most tenni?
- Nézze át a készlet- és sürgetés-feliratokat a termék- és kategórialapon: mindegyik a valós készletszámból dolgozik-e, vagy van köztük kézzel beírt szöveg.
- Keresse meg a visszaszámlálókat és az „éppen nézik” típusú feliratokat, és ellenőrizze, mi az adatforrásuk.
- Kövesse végig a saját pénztárát egy valódi rendeléssel: mikor jelenik meg a szállítási díj és minden felár a végösszegben.
- Vizsgálja át a jelölőnégyzeteket a regisztrációnál, a hírlevélnél és a pénztárban: egyik se legyen előre bepipálva.
- Próbálja ki a leiratkozást a saját hírlevelében, és nézze meg, hány lépés, és mit ír a gomb.
- Ha van ismétlődő szolgáltatása, írja le, hol és hány lépésben mondható fel, és kap-e a vásárló értesítést a megújítás előtt.
Készlet-felirat valós adatból
A sürgetés akkor marad a szabály jó oldalán, ha a szám igaz. A Termékjelvények és készletsáv a PrestaShop valós készletszámából állítja elő a jelvényt és a sávot: a megjelenő darabszám a raktárkészlet, a küszöbök pedig azt szabályozzák, mikortól számít alacsonynak.
Gyakori kérdések
[faq]
Q: Mikortól kell ezeket a szabályokat alkalmazni?
A: A javaslat még nem hatályos. A Bizottság közleménye szerint a következő lépés az Európai Parlament és a Tanács tárgyalása; a közlemény nem ad hatálybalépési dátumot.
Q: A visszaszámláló akció a webshopban tiltott lesz?
A: A nevesített eset a hamis állítás, vagyis amikor a felirat nem a valóságot írja le. Egy valóban véget érő akció visszaszámlálója nem ebbe a körbe tartozik.
Q: Érinti ez a kis webshopot is, vagy csak a nagy platformokat?
A: A Bizottság leírása szerint a digitális méltányosságról szóló jogszabály minden olyan vállalkozásra vonatkozna, amely fogyasztóknak értékesít, nem csak az online platformokra. A Bizottság közvetlen bírságolási joga viszont csak nagyszabású, több tagállamot érintő ügyekre és nem kkv-kra terjedne ki.
Q: Mi számít előre bepipált jelölőnégyzetnek?
A: Minden olyan választás, amelyet a vásárlónak vissza kell utasítania ahhoz, hogy ne kapja meg: bekapcsolt hírlevél-feliratkozás, alapértelmezésben hozzáadott biztosítás vagy kiegészítő, automatikusan a kosárba tett tétel.
Q: A szállítási díjat a termékoldalon is ki kell írni?
A: A javaslat a teljes ár elölről való megjelenítését írja le, a díjakkal és adókkal együtt. A gyakorlatban a kosár és a pénztár az a hely, ahol a végösszeg kialakul; a cél az, hogy a vásárló ne az utolsó lépésben szembesüljön a felárral.
Források: Európai Bizottság sajtóközleménye (IP/26/2407, 2026. november 11.), Kérdések és válaszok a fogyasztóvédelmi csomagról (QANDA/26/2408), Európai Bizottság: Digital Fairness Act
